Richelle Mead: Vérvonalak I.

Üdv!

Richelle Mead regényeivel kb. 3-4 éve ismerkedtem meg. Azóta kiolvastam a Vámpírakadémia összes kötetét és a folytatásként íródott, de más szemszögű Vérvonalak első kötetét, melyről a Könyvmolypárbaj keretein belül itt írok némi kritikát.

 

Először is a tartalom:

"A nagy sikerű Vámpírakadémia könyvsorozat egyik mellékszereplője, Sydney, az Alkimista élete teljesen új fordulatot vesz, amikor kegyvesztett státuszából hirtelen a mora vámpírtársadalom egyik legrangosabb és legféltettebb tagja, Jill Mastrano személyes testőrévé nevezik ki. A vámpírok közelsége miatti viszolygása hirtelen eltörpül egy sokkal ijesztőbb probléma mellett: magántanulóként töltött gyermekkora után Sydney belecsöppen a gimnáziumi élet kellős közepébe. Miközben egy zaklatott lelkivilágú - mellékesen vámpír - kamaszról gondoskodik, és az iskolai klikkek között próbál eligazodni, az Alkimista berkeken belüli ármánykodással is meg kell küzdenie. Sydney hamarosan ijesztő események középpontjában találja magát. A diákok különleges képességeket biztosító tetoválásainak titkát, valamint a vámpírgyilkosságok rejtélyét is kénytelen lesz felderíteni. A tét a szeretett húga jövője, a saját karrierje és az akarata ellenére egyre jobban megkedvelt Jill élete. Az új sorozat meglepő fordulatokkal teli első részében sok eltemetett titok kerül a felszínre, és az új szereplők mellett olyan régi ismerősöket is üdvözölhetünk, mint Adrian Ivaskov, a lélekmágus szépfiú, vagy Abe Mazur, a tetteivel a törvényesség határán táncoló kalandor. Ahol pedig ők jelen vannak, ott a baj sem járhat messze."/Libri online könyváruházából másolva/

Anno, amikor tavasszal nekiültem olvasni a könyvet, először kicsit furcsa volt a Vámpírakadémia után egy másik szemszögből olvasni ugyanarról a világról. Sydney karaktere már a másik sorozatnál is szimpatikus volt, de itt még jobban megkedveltem. Szegény Jillt meg sajnáltam. Rose nekem itt kicsit furcsa volt, kevésbé életszagú... Mondjuk nem is volt sok szerepe. Adriant szeressük, habár a VA utolsó kötetének a végénél kicsit csalódtam benne és legszívesebben felpofoztam volna.-.-"
A történet alapjába véve tetszett. Szeretem a sulis történeteket és ez a tetkós dolog is izgalmas volt, habár elég hamar sikerült megfejtenem a titkot... még mielőtt Sydney rájött volna.:D
 Összességében jól szerepelt a könyv, adta, amit adhatott. Szívesen ajánlom bárkinek, aki szereti a vámpíros-nyomozgatós-sulis történeteket.:))