Évösszegző 2014

Egy kis évösszegzés (2014):

– Készítettem két cosplayt. Noha egyik sem érte el a tavalyi egyetlen cosplayem színvonalát, de mindent egybevetve elégedett vagyok velük.

– Kiolvastam majdnem harminc könyvet (ami az utóbbi években nálam rekord). Köztük egy olyat, amit egyik kedves ismerősöm írt, és volt szerencsém látni még a regény régebbi fázisait.

– Új rajzos technikákat tanultam, új varrós technikákat tanultam. Stílusosan mondva új „skillekkel” lettem gazdagabb. Nem mondom, hogy elégedett vagyok magammal, többre is képes lehetnék, ha őszintén szólva… nem lennék lusta, és gyakorolnék, gyakorolnék, gyakorolnék.

– Beadtam több helyre az önéletrajzomat. Egyetlen helyről kaptam visszajelzést, habár az is elutasítás volt… de legalább ők visszajeleztek. Minden másik helyről nem.

– Láttam darvakat. Életemben először láttam darvakat, és sírva fakadtam az udvar közepén.

– Tanultam pár új dolgot az írással kapcsolatban, de még mindig nem eleget, és „szokásomhoz híven” megint volt egy pofára esésem, ami miatt egy ideig mélyponton voltam.

Remélem 2015 jobb lesz, mint 2014 volt. Terveim szerint javítani akarok a fenti „skilljeimen”. Munkát is szeretnék végre találni.

Egy kis írkálós akármi

Üdv!:)

On Sai blogján láttam az alábbi kérdést és a hozzá fűzött saját gondolatait.

„…mi volt a legnagyobb írói lecke, amelyet megtanultál a legutóbbi történeted írása közben?”

 
Gondoltam, megírom én is a saját válaszomat. Kezdjük talán az elején. Az elmúlt egy évben sokfélét írtam, különböző teljesítménnyel, különböző hibák tömkelegét elkövetve. Gyakran kikértem mások véleményét a történetekkel kapcsolatban… és a lehető legváltozatosabb véleményeket kaptam. Amit az egyik hibának vélt, azt a másik vagy nem vette észre, vagy egyenesen jónak tartotta. Érdekes tanulságként szolgált. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy nem kell mindent hibának venni, ami annak látszik, de mérlegelni kell azokat az információkat is, amit pozitívumként írnak le. Sokkal okosabb nem lettem. Amit viszont alaposan megtanultam, hogy akármennyit dolgozhatok egy íráson, ha nem működik a dramaturgia, akkor kezdhetem elölről az egészet. No, meg hiába tudom, minek milyennek kellene lennie, ha egyszerűen az elmélet és a gyakorlat nem áll párhuzamba… 

Nekem azt kellene valahogy megtanulnom, hogyan tudom az elméletet átültetni a gyakorlatba, máskülönben elbúcsúzhatok még a gondolatától is annak, hogy jól, vagy legalábbis elfogadható szinten írjak. Maximalista vagyok. Nálam az elfogadható nem jó. A jó pedig nem elég. Régen eléggé igénytelen voltam az írásaimmal kapcsolatban. Most pedig túl sok igényt támasztok hozzájuk és lassan már fogalmam sincs, minek írok. A tavalyi év legnagyobb tanulsága, hogy az elmélet+gyakorlat+maximalizmus háromszöge nem mindig fér meg rendesen az írás szeretetével. Ezen kell dolgoznom. 

Azt mondják, ha én nem élvezem az írást, akkor ne várjam el az olvasómtól, hogy ő meg élvezze olvasni. A legutolsó novellámat élveztem írni. A bétáimnak tetszett is valamennyire. Nem tudom, adott-e plusz tapasztalatokat és leckét a tavalyi tanulságok mellé, de gazdagabb lettem egy új novellával… és valamelyest visszahozta a lelkesedésemet. Most már csak idő kellene, ami meg kevés van.

Évértékelő nyafogás 2013+ Újévi fogadalmak

Évértékelő 2013

Üdv!

Előre szólok, ez most nagyon-nagyon hosszú lesz. Nem igazán volt ötletem, mit is kellene ide írnom, ezért leírok mindent, amit úgy érzek, megosztanék.
Pár héttel Karácsony előtt úgy jellemeztem a 2013-as évet, mint egy hatalmas „epic fail”-t, mert túl sok negatívum lengte körül az életemet és részben elnyomta azt a kevés jót, amit kaptam. Ha alaposabban átelemzem, mi történt velem, akkor valamivel árnyaltabbnak tűnik. Nem akarok mindenre részletesen kitérni, azokat meghagyom magamnak és a közelebbi ismerőseimnek, akik jobban ismernek. Nos, nézzük sorjában…

- Az egyetemen a vizsgáimnak csak egy minimális százalékát tudtam teljesíteni. Részben önhibámon kívül. Ebből egyenesen következik, hogy…

- … nem tudtam felvenni egy új szakos tárgyamat sem, csak szabadon választhatóakat, amiknek köze sem volt a Biológiához.

- Viszont ott megismertem egy más világot és rengeteg kedves embert.

- Az egyetemen új barátokra tettem szert, akikkel a mai napig jó a kapcsolatom.

- Elkezdtem egy cosplayt készíteni, amit már évek óta terveztem megvalósítani.

- Viszont ott kellett hagynom az egyetemet. Előjött egy egészségügyi problémám, amivel legutoljára 2010-ben voltam kórházban. Elindult egy lavina, ami magával rántott. A vizsgáimat nem tudtam megcsinálni, csak pár tárgyam lett meg. Közel 2,5 hónapig kórházban voltam, ötször műtöttek, összeomlott a jobb tüdőm, és volt egy hét, amikor egy falat kaja nem ment le a torkomon. Ami lement, az vissza is köszönt nagyon hamar. Egész nyáron járt hozzám gyógytornász, hogy a légzésem rendbejöjjön és ne fogyjon el párszavanként a levegőm. Estére remegett a hangom. Most szüneteltetem az egyetemet.

- Némi pozitívum is jött ezzel a kihagyással, volt időm foglalkozni a cosplayemmel és be is fejeztem. Decemberben „debütált” az Animekarácsonyon, ahol nagy meglepetésemre sikerült megnyernem az Original kategória fődíját. Viszont ez volt az egyetlen con, amire eljutottam.

- Voltam kétszer is madárgyűrűzésen a nyár folyamán, ahol új ismeretekre tettem szert.

- Viszont nem jutottam el a Hortobágyra darvat lesni, se Tatára ludakat lesni.

- Voltam egyik kedves ismerősöm esküvőjén.

- Nagyon sokat rajzoltam, új technikákba szerettem bele és sikerült annyira kigyakorolnom őket, hogy legnagyobb jóindulattal még nekem is tetszenek, amiket alkottam. Készítettem több ajándékrajzot is egy deviantartos csoport eventjein.

- Fotózás terén nem jutottam sokra.

- Voltam többször is Savaria Slamen.

- Írás terén nem voltam ennyire szerencsés. A kórházban végig a történeteimen járt az agyam, itthon neki is ültem írni, aztán elkövettem egy hatalmas baklövést, ami elvette a kedvemet az egésztől és hetekig sírtam miatta. Pár kedves ismerősöm valamelyest visszaadta az életkedvemet, de félre kellett raknom AZ írásomat, mielőtt megutálnám. Ősszel kerestem egy másik irányvonalat, de az első segítő kritikánál elment tőle a kedvem. Tudom, én vagyok a gyökér, tudom, lehetne rosszabb is, tudom… csak azt nem, miért próbálkozom az írással. Tíz-tizenegy éve írok kisebb-nagyobb megszakításokkal, rengeteg ötletem van, több tíz kidolgozott, regénynek tervezett történetem… több világom és egy nyomorék életérzésem, hogy én márpedig írni akarok. Viszont NEM TUDOK írni, hiába próbálok. Megpróbálkoztam novemberben a NaNoWriMo-val, aminek a lényege az volt, hogy ötvenezer szót írjunk egy hónap alatt… nekem nyolcezer lett… viszont egy olyan novellámba kezdtem bele, aminek a története már egy ideje bujkált a fejemben. Idén talán be is fejezem.

A cosplayem kapcsán még jobban beleszerettem a jelmezkészítésbe és tervezésbe. Olyan szinten, hogy szívesen foglalkoznék ezzel. A dolog nem teljesen újkeletű… gyerekkoromban imádtam a farsangot, ahol jelmezbe lehetett öltözni, mindig tervezgettem a következőt. Gimis koromban elég letargikus dolog volt szembesülni vele, hogy 8-ik osztály után nincs iskolai farsang. Aztán rátaláltam a cosplayre…

2013-ban sem sikerült magamra találnom. Semmihez sincs elég tehetségem. Főleg nem ahhoz, hogy érvényesülni tudjak vele.

Egy versem részletét is elhoztam, ami pont ideillik…

Nagy Kinga: Nem vagyok én…/részlet/

Nem vagyok én író,

Csak az elmém szárnyal,

Mit papírra vetve

Buta versem árnyal.

Nem vagyok én művész,

Csak egyszerű leány,

Kinél ötletekből

Nem nagyon van hiány.

Fogadalmak 2014-re:

- Teljesen felgyógyulok, összeszedem az energiámat, visszanyerem a fizikumomat. Jelenleg hamar elfáradok.

- Megtanulok hátteret festeni…

- Lefixálom, hogy mi akarok lenni…

- Ledolgozom, ami a nyáron feljött rám… khmm…:3

- Többet sétálok, madarászok.:)

- Elkészítek minimum 3 full cosplayt.:)

- MEGTANULOK írni!
- Többet olvasok!

- Több örömet okozok másoknak.:)

Azt hiszem, csak ennyit akartam írni. Köszönöm mindenkinek, akik elolvasták! Különösképp azoknak küldök egy Nagy-ölelést, akik kitartottak mellettem és támogattak, amikor elkeseredtem. <3

BÚÉK mindenkinek!^^