Évértékelő nyafogás

Évértékelő 2012

Üdv!

Ez most egy olyan nem tudommilyen évértékelő lesz. A tavasz még normális, nyártól meg puszta nyafogás és önutálat. Gondoltam, csak szólok, meddig érdemes olvasni.:/

Tavasszal sokat túráztam madarász ismerősökkel (és nem madarászokkal is), amit imádtam és már most mennék megint túrázni. Tavasszal bevállaltam két dolgot is, ami sokat változtatott az életemen. Először is, újraérettségiztem Biológiából, ami sikerrel is zárult, és jelentkeztem Biológia szakra, ahova fel is vettek, de erről még később bővebben írok. Tavasszal emellett jelentkeztem egy angol tanfolyamra is, amire szorgosan jártam, de nyelvvizsgám a mai napig nincs, jelenleg időhiány miatt.

Tavasszal megnyertem az Aranymosás Irodalmi Magazin húsvéti locsólóverses játékát, ahol a nyereményem egy szerkesztés volt. Megszerkesztették egyik (anno nagyon imádott és Imagine-en fogjukráalapon népszerű ) regénykezdeményem első 10ezer karakterét. Ez a szerkesztés alapjaiban döntötte meg az amatőr írói pályafutásom. Eddig is tudtam, hogy rossz író vagyok, de a szerkesztést olvasva legszívesebben felgyújtottam volna az összes írásom, és elbujdostam volna a világ végére, noha hetekig próbáltam titkolni, hogy darabokra törtem. A nyáron aztán új erőt vettem, félreraktam azt a rettenetet, amit én regénynek merészeltem mondani, és egyik kedves Imagine-es ismerősömtől segítséget kérve elkezdtem újraírni egy másik, menthetőbbnek tűnő írásom. A mai napig küzdök vele, de már most erősebbnek érzem, mint azt, amit megszerkesztettek. Habár, ha megszerkesztenék, valószínűleg keresnék magamnak egy kötelet, és egy erős faágat, ahova felköthetem magam.  Aztán volt tavasszal még egy Imagine-es ajándékozás is, ahol sikeresen megbántottam szegény ajándékozottamat egy elcsépelt, összecsapott írással. Aztán a tudta nélkül újraírtam, ültem még pár napot az íráson és újra megkapta tőlem, amivel úgy hiszem, sikerült némi örömet okoznom. Hálás olvasó nekem is örömet okoz.:)

Sok örömet és segítséget kaptam ettől a csapattól, amiért marha hálás vagyok. Jött ösztönzés, fenéken rúgás és dicséret is (amit a mai napig alig hiszek el). Remélem időnként én is tudtam némi segítséggel szolgálni számukra, nem csak nyafogással és morgással (amiről erősen próbálok leszokni, habér ez a bejegyzés nem kimondottan árulkodik róla).

Nyáron volt több írói válságon is átestem, pár pályázatról lekéstem, lemondtam. Közben azért kapartam a falat, hogy felvegyenek Biológiára, majd miután felvettek, pofára estem. Tudtam, hogy itt meg kell küzdeni a kettesért… de nekem senki ne mondja, hogy ez a szak annyira nehéz, mivel a fele csoportom 4-5-re áll. Nem, nekem nincs elég agyam hozzá, nem a szak nehéz. Mellette sokszor az íráson járnak a gondolataim, de nem hagyhatom abba a tanulást az írás miatt, mert zsákutca, nem mintha ez a tanulás nem az lenne. Ha nem foglalkozom az írással (még gondolatban sem), akkor is bukásra állok, ha pedig az írással foglalkozom, akkor csak magammal tolok ki. Nem tudom, mit kezdjek magammal. Egyik tárgyunkat nagyon rühellem, mert boncolni kell, másik tárgyunkat rühellem, mert bunkó és lenéző a tanár… Mire eljött a november-december, eljutottam arra a szintre, hogy újfent elegem van mindenből, újfent nem tudom, mi lesz velem, mit akarok, és végül is minek születtem. Vagy megbánom, hogy ezt kiírom magamból, vagy nem, de nem érdekel. Szilveszter van, happy meg buli, meg holiday. Nekem meg vizsgáim vannak január harmadikán, meg negyedikén… és itt ülök nénémék dolgozószobájában, nyafogok arról mekkora szerencsétlenség vagyok, és közben meg van nyitva egy word dokumentum, ahol már a mai este írtam legalább egy oldalt az egyik regényemhez. Erről ennyit. Mellettem meg fekszik az Állatszervezettan könyvem, de legalább kinyitva.

Amit idén elértem:

- Biológia ismétlő érettségi

- angol tanfolyam

- új ismerősök

- új nézőpontja amatőr írói munkásságomnak

- Fiona cosplay-es sikerek

- Nyáron egyik barátosnémmel túráztam egy jótJ

- Biológia szaknap fotópályázatán első helyezés az egyik kategóriában

- megismertem pár új embert

- Lassan, de biztosan kezdek nőnek kinézni…

Ami negatív:

- elegem van mindenből

- elegem van a gyatra memóriámból

- kitoltam magammal

A jövő évre remélem megváltozik pár dolog... 

Könyvmolypárbaj- Az új menet! Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 1. - Kezdet

Könyvmolypárbaj 1. blog: Szent Johanna Gimi 1. – Kezdet

Üdv olvasó!

Már rég bele szerettem volna kezdeni ebbe a regénybe, de csak most ősszel került a kezem ügyébe. A tavalyi Könyvmolypárbaj-t elbukva, idén kevesebb olvasnivalót vállaltam magamra, amelyek listája alant megtekinthető:

1. Melissa Moretti: A völgy asszonya

2. Stephanie Meyer: Alkonyat

3. Rob Thurman: Holdvilág

4. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi - I. Kezdet 

5. Szergej Lukjanyenko: Nappali Őrség

6. Monty Roberts: Az igazi suttogó

7. Richelle Mead: Vérvonalak I.

Forrás: http://bookline.hu/product/home.action?id=87465&type=22&_v=Leiner_Laura_A_Szent_Johanna_gimi_1_Kezdet

Elsőként Leiner Laura „Szent Johanna Gimi 1. - Kezdet”-ét olvastam ki(kezdetnek a Kezdet jó választás volt, azt hiszem), és vegyes érzelmekkel viseltetek iránta. Egyfelől érdekes, szórakoztató (alig tudtam letenni, pedig sokat kellett tanulnom mellette), könnyen olvasható, másfelől idegesítően sok geget vonultat fel. Különböző rétegeket próbál megnyerni azzal, hogy számukra fontos fandomokat beleír a történetbe.  Olyan szempontból viszont jó, hogy reklámoz néhány egész jó zenét, legalább az adott együttesnek jót tesz ezzel. Ami különösképp tetszett, hogy nem csak a filmek, zenék reklámozására fektet komoly hangsúlyt, hanem végig fő motívumként megjelennek a könyvek (írom ezt négy kötet elolvasása után… köhömm… igen, tanulnom is kell… köhömm…).

A történetről:

Nos, a történet röviden ennyi: Egy szuperokos, könyvmoly tinédzser rózsaszínfelhős szenvedései, egy elit iskola padjai között.

Főszereplő:

A főszereplő alapból egy kétarcú mériszú. Egyfelől mériszú, másfelől nem az. Van rengeteg olyan cselekedete, amit épeszű ember nem így tenne, másfelől bemutatja a tinédzsereket olyannak, amilyenek valójában, és görbe tükröt mutat a szülők irányából. Sokszor a felnőtt tényleg jobban hisz annak, ami lát, mint ami a valóság, ám ez sem 100%-os arány. Vannak azért megértőbb szülők is.:)

Egyéb karakterek:

Érdekesek, életszerűek (leszámítva néhány karaktert). Összességében mindenki talál magának valakit, akivel szimpatizálhat.

Alapjába véve ez egy elég negatívnak tűnő bejegyzés volt, de spoileráradat nélkül nehezen tudtam pozitívan ömlengeni a regényről. A történet lötyögős, a karakterek szerethetőek, a gegek kicsit idegesítőek, az egész regény összességében élvezhető és súlyos függőséget okoz. Magyar ifjúsági regények között megállja a helyét, és bármely korosztálynak ajánlható (10 év felett). Én már rég elmúltam 24, mikor elkezdtem olvasni.:)

Amint vége a vizsgaidőszaknak, elkérem a kolesz-szomszédasszonyomtól az ötödik kötetet, de nem tudom, hogyan bírom ki január végéig… Talán Monty Roberts elég függőséget fog okozni, hogy inkább felé forduljak… vagy az Állatszervezettan könyv, esetleg a Fizika, vagy a Kémia…