Üdv!
Richelle Mead regényeivel kb. 3-4 éve ismerkedtem meg. Azóta kiolvastam a Vámpírakadémia összes kötetét és a folytatásként íródott, de más szemszögű Vérvonalak első kötetét, melyről a Könyvmolypárbaj keretein belül itt írok némi kritikát.
Először is a tartalom:
"A nagy sikerű Vámpírakadémia könyvsorozat
egyik mellékszereplője, Sydney, az Alkimista élete teljesen új
fordulatot vesz, amikor kegyvesztett státuszából hirtelen a mora
vámpírtársadalom egyik legrangosabb és legféltettebb tagja, Jill
Mastrano személyes testőrévé nevezik ki. A vámpírok közelsége miatti
viszolygása hirtelen eltörpül egy sokkal ijesztőbb probléma mellett:
magántanulóként töltött gyermekkora után Sydney belecsöppen a gimnáziumi
élet kellős közepébe.
Miközben egy zaklatott lelkivilágú - mellékesen vámpír - kamaszról
gondoskodik, és az iskolai klikkek között próbál eligazodni, az
Alkimista berkeken belüli ármánykodással is meg kell küzdenie. Sydney
hamarosan ijesztő események középpontjában találja magát. A diákok
különleges képességeket biztosító tetoválásainak titkát, valamint a
vámpírgyilkosságok rejtélyét is kénytelen lesz felderíteni. A tét a
szeretett húga jövője, a saját karrierje és az akarata ellenére egyre
jobban megkedvelt Jill élete.
Az új sorozat meglepő fordulatokkal teli első részében sok eltemetett
titok kerül a felszínre, és az új szereplők mellett olyan régi
ismerősöket is üdvözölhetünk, mint Adrian Ivaskov, a lélekmágus szépfiú,
vagy Abe Mazur, a tetteivel a törvényesség határán táncoló kalandor.
Ahol pedig ők jelen vannak, ott a baj sem járhat messze."/Libri online könyváruházából másolva/
Anno, amikor tavasszal nekiültem olvasni a könyvet, először kicsit furcsa volt a Vámpírakadémia után egy másik szemszögből olvasni ugyanarról a világról. Sydney karaktere már a másik sorozatnál is szimpatikus volt, de itt még jobban megkedveltem. Szegény Jillt meg sajnáltam. Rose nekem itt kicsit furcsa volt, kevésbé életszagú... Mondjuk nem is volt sok szerepe. Adriant szeressük, habár a VA utolsó kötetének a végénél kicsit csalódtam benne és legszívesebben felpofoztam volna.-.-"
A történet alapjába véve tetszett. Szeretem a sulis történeteket és ez a tetkós dolog is izgalmas volt, habár elég hamar sikerült megfejtenem a titkot... még mielőtt Sydney rájött volna.:D
Összességében jól szerepelt a könyv, adta, amit adhatott. Szívesen ajánlom bárkinek, aki szereti a vámpíros-nyomozgatós-sulis történeteket.:))